Lili történetek

Reggel. 6:30 van.
-Dring, dring!-szólt az órám. Fáradtan keltem fel. Kissé kómásan nézhettem ki.
-Csa egy 5 percre még visszafekszem.-mondogattam rekedt hangon.
-Zsófi ne aludj vissza!-mondta egy fiú hangosan.
-Ki a..?!- és megláttam Konrádot.
Én ijedten bújtam vissza a takaróba ,hogy meg ne lásson.
-Hogy kerülsz te ide?-kérdeztem a takaró mögött.
-Bocsi ,hogy így berontottam. Emi engedett fel. Sietned kell elfogsz késni!
-Jaj,  tényleg!-de addigra Konrád már kiment a szobámból. De hallottam ,hogy visszajön.
-Ne gyere be, öltözök!-kiabáltam hangosan.
De kinyílt az ajtó. Emma állt ott a legjobb barátnőm akit valaha megismertem.
-Nyugi,  Emi vagyok!
-Ja bocsi.- mondtam.
-Én mondtam Konrádnak ,hogy jöjjön be. Azt hittem már fel vagy öltözve. De ugye nem látott meg ebben a ....macis pizsomában!- mondta miközben egy jót nevetett.
-Nagyon vicces.-mondtam gúnyosan majd egymásra néztünk és én is röhögni kezdtem.
Kerestem egy rózsaszínű egyszerű pólót és egy fekete nadrágot. Gyorsan felöltöztem, majd leszaladtam a lépcsőn egyenesen a nappaliban ahol várt rám Konrád és Emi.
Egy kertes házban lakom. 2 emeletes. Az emeleten van a szobám aminek van erkélye. Tele van futórózsával é s a kertre néz. Egyszerűen imádom!
A szüleim most külföldön dolgoznak. Mindketten szakácsok ,ezért én is elég jól főzök. 16 éves vagyok tudok vigyázni magamra. Amúgy is hetente mindig hazajönnek egy hétvégére.
-Gyere már elfogunk késni!-mondta Emi.
-Jó megyek már.-és felkaptam a fotelről a táskámat. Nem kell pulcsi hisz tavasz van. Rettentően meleg.
A suli alig van 8 percre. Gyorsan oda is értünk. Nem késtünk el csak Emi tűlzott.
-Jaj ne...itt van Kinga.-mondtam keserű mosollyal az arcomon.
Kinga Konrád barátnője. Járnak. Konrád nem veszi észre, de Kinga csak kihasználja. Erről beszéltem már vele, de csak összevesztünk. Úgyhogy inkább nem kockáztatok.
-Szia Zsófika. Bal lábbal keltünk ma fel hmm?-Kinga kezte már megint a szokásossal.
Rá se figyeltem mentem tovább az osztály felé.
-Süket vagy Zsófika?
-Nem hagynál békém?-kezdtem felvinni a hangom.
-Te kis senkiházi ,hozzám beszélsz?
-Grr..Meddig csinálod ezt még velem?!-mostmár ordibáltam.
Hirtelen bejött Konrád.
-Mi folyik itt?-kérdezte mérgesen.
-Víz a csapból.-próbálta viccesen elhúzni a témát Emi.
-Zsófi már megint bánt. Megfenyegetett.-mondta miközben sírni kezdett.
-Micsoda? Hisszen nem is...
-Már ezt megbeszéltük Zsófia!- vágott közbe a szavaimba. Akkor hívott így mikor legutóbb összevesztünk Kinga miatt.
Elrohantam a mosdóba. Sírtam.
-Zsófi, minden rendben?-Emi aggúdott.
-Nem értem miért nem bukik már le ez a...liba.
-Nem tudom. De a végén minden jóra fordul. Ebben biztos vagyok. Csak ne csináljjon mindenért műkönnyeket.

Vége az első résznek